Timothy mellett mindig elsétáltak az emberek, könnyű észre sem venni. Az emberek szürke, érdektelen alaknak tartják, akire csupán néhány szánakozó pillantást hajlandóan vetni. Nem elég magas, nem elég erős. Egy-két számmal nagyobb ruhákat hord, nincs stílus érzéke. Nem keres elég jól, a munkájából kifolyólag sem kap elismerést. Ha valaki mégis elismeri, ha látja a munkáit, megijed tőlük. Túl könnyű megalázni, nem elég bátor, hogy kiálljon magáért. Ha mégis, nem tudja megvédeni magát. Nem elég vicces, nem elég jóképű. Csalódást okozni … ezt az érzést Timothy nagyon is jól ismeri.
Timothy az évek alatt nagyjából mindent hallott, amivel az emberek sértegethették őt. Az emberek nem figyelnek rá oda, ő azonban jó megfigyelő. Időnként belefeledkezik azokba a megfigyelt emberei pillanatokba, amikből ő kimaradt. Szereti figyelni ahogy az emberek élnek és viselkednek. Randevúk, őszinte nevetések, láthatóan mély barátságok, szerető gondoskodás. Timothy meglehetősen puritán környezetben élt mindig is, az életére jellemző izoláció pedig szociális érzéketlenséget eredményezett.
Nem szeret buszon, vagy vonaton utazni, mert úgy érzi az emberek őt nézik. Utálja látni az arcukra kiülni a gondolataikat, amikről azt hiszik olyan jól leplezik. Sétál, de olyankor belé kötnek. Megjegyzéseket tesznek rá, sértegetik, néha sörös dobozokat dobnak felé, ha unatkoznak. Este, mikor buliznak, észre sem veszik őt, úgy megy át köztük, mintha láthatatlan lenne.
Szeret a közeli amatőr színitársulat darabjaira beülni, de hiába érkezik elsőként, mindig leghátra ül be, hogy a többi ember ne lássa, de ő szemmel tarthassa őket. Régóta próbál már odamenni az egyik színésznőhöz, pedig még csak a nevét sem tudja, de eddig még sosem volt bátorsága hozzá.

Timothynak Timothynak mindig is „nagyon élénk képzelőereje volt”, ami sok nehézséget okozott neki. Gyerekkorában sem lelt barátokra, ő volt a fura gyerek a környéken, akit kerültek a többiek, így általában egyedül sétált fel-alá, mert haza nem szeretett volna menni. Valószínűsíthetően több mentális betegségben is szenved, amiket a megfelelő szakorvosi ellátás nélkül sosem diagnosztizáltak vagy kezeltek. Többször is kórházba szállították már, volt pszichiátrián is, de biztosítás nélkül a szükséges ellátást nem kapta meg, ennek folytán gyógyszereket sem kapott. Az állapota egy ideig jobbnak tűnt, majd, mint mindig, gyors romlásnak indult.
Miután egyre nehezebben viselte a dolgokat, felkeresett pár terapeutát, de nem tudta őket fizetni. Jelenleg hetente kétszer eljár ingyenesen látogatható csoport terápiákra és ha tud, gyógyszereket vesz az egyik ottani dílerként dolgozó fickótól. Ott tud beszélni, meghallgatják, nem szólnak közbe. Ha nem is érdekli őket, amit mond, de elmondhatja. Mintha egy színpadon állna, magára vonja a figyelmet, irányítja azt. Ez pedig jó érzés.
Timothy hajlamos elábrándozni és megfeledkezni a külvilágról. Depresszív személyiség, aki nehezen tud szabadulni a rögeszméktől és kényszerektől. Gyerekkora óta dohányzik, az apja szoktatta rá, de nem iszik alkoholt és a drogoktól is ódzkodik. Az élénk képzelőerejét legalább tudta hasznosítani, képregény rajzolóként dolgozik, megrendelésekre, habár nem igazán szereti csinálni. Főleg szuperhősökről kell rajzolnia, akik mind magasak, erősek, jóképűek. Mindig győznek és mindig elnyerik a szeretett lány szívét. Elismerik őket és minden problémájukat leküzdik. A saját munkái … sötétek, depresszívek. Igazak, őszinték, ahogy Timothy hívja őket, de egyetlen kiadót sem érdekelt, akikhez elment eddig vele.
Valójában mindig is színész akart lenni. Szereti a filmeket, a mozgóképeket. Csodálja azokat, akik eltudják játszani, hogy más emberek. Sőt, egyenesen irigy rájuk.

Timothy számára az élet mindig is olyan volt, mint egy törött tükör. Próbálta összerakni a, keresni az egymáshoz illő darabokat, de sosem volt az igazi, sosem azt láttam benne, amit szeretett volna. Mindeközben pedig újra és újra megsérült, ahogy megvágta magát.
Sosem volt senkije. Időnként voltak emberek, akiket már-már barátnak hívhatott volna, de végül valahogy mindig minden úgy alakult, hogy eltűntek, vagy csak kiderült, a barátság nem ott kezdődik, ahol gondolja.
A korábbi munkahelyein nem tudott megmaradni, kiutálták őt, vagy csak szó nélkül elküldték. Próbált ismerkedni, de hamar ráuntak, vagy átnéztek rajta a nők. Az albérletekből egymás után tették őt ki, a pénzügyi gondjai miatt kénytelen volt uzsorásokhoz fordulni, mert a bankok egyből elküldték. Mivel pedig fizetni nem tudott, hamar a földön találta magát, fenyegetések közepette. Mivel orvosoktól gyógyszerekhez nem tud jutni, általában a terápián megismert egyik fickótól veszi meg a pirulákat, aki dílerként dolgozik. A gyógyszerektől tompának érzi magát, de nem egészségesnek. Timothy jobban akar lenni, jobb akar lenni, az örökkévaló hiábavaló próbálkozásba pedig kezd belefáradni.
Ő az érdektelen, szürke folt az embertömegben, akinek mindig arrébb kell lépnie, különben fellöknék őt.