Chicago - vagy ahogyan sokan nevezik, a Szelek városa - az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb városa és a világ egyik legnagyobb tavánál, a Michigan-tó partjánál helyezkedik el. Történelme során számos tragédiával kellett már szembenéznie, hisz a város egy része a tűz martalékává vált az 1871-es nagy Chicago-i tűzvészkor, de mindezek mellett a bűnözés melegágya is, elég csak Al Capone-ra gondolni, aki a huszadik század első felében markában tartotta egész Chicago-t.

A város azonban egy sokkalta baljósabb nevet is visel, a köznyelvben pedig egyszerű Sárvárosként is hivatkoznak rá; vélhetően a múlt miatt, amikor a váratlan demográfiai robbanás piszkos utcákat és rossz egészségügyi és higiéniai állapotokat eredményezett, azonban ez a 21. században már régen a múlté; napjainkban inkább a felszín alatt meghúzódó alvilági szálak miatt vált szennyezetté a környék, azonban ebből a hétköznapi átlagember mit sem vesz észre. Pedig odalenn három maffiacsalád hadakozása borzolja az állóvizet, annak ellenére, hogy évtizedek óta tűzszünetet kötöttek, a díj pedig, amire pályáznak, nem is lehetne egyértelműbb: hisz egyszer minden egyezség véget ér, és eldől majd, hogy ki uralhatja a chicago-i alvilágot.

Az 1920-as években a hírhedt gengszter, Al Capone vasököllel uralkodott Chicago városán, és olyan bűnözői birodalmat hozott létre, amely félelmet keltett a város lakóinak szívében. Uralkodása alatt a város a szervezett bűnözés és a korrupció melegágya lett, ahol a lehetőség és a bűnözés kéz a kézben járt. Capone sötét és zsarnoki uralma alatt Chicago vált az alvilág központjává. Az utcákat és kikötőket a Capone-család gengszterei uralták, és az ellenfeleik alig mertek ellenállni. Azonban a hatalma nem volt örök, és az idővel mindig játszott. A "Scarface" (Narancsbőrű) néven is ismert Capone kegyetlen és erőszakos módon hozta meg döntéseit, és ellenségeivel brutális módszereket alkalmazott. A 1929-es Szent Valentin-napi mészárlás során rivális maffiózókat likvidált, és a mészárlás miatt vált hírhedtté. Végül az adóelkerülés vádjával tartóztatták le, és Alcatraz szigetén raboskodott. Capone végül súlyos betegségben halt meg 1947-ben. Chicago pedig az amerikai bűnözés és a szesztilalom korának szimbóluma maradt, ahol az alvilág uralkodott az utcákon, és Capone neve mindörökre összefonódott a város történetével.

Azonban alig lélegeztek fel a város utcái, mire Chicago ismét visszatért sötét múltja árnyékába. Az átmenetet egy új generáció vette át, a város területeit pedig három maffiacsalád osztotta fel egymás között; a Lorenzini család északon, az Antonov-ok keleten, míg a d'Ambrosio család délen vonta uralma alá Chicago utcáit.

A Lorenzini család

A Lorenzini-k egy az egyben testesítik meg a hatalmat és az eleganciát. Giovanni Lorenzini, a család vezetője, egy idősödő maffiózó volt, aki még Capone uralkodásától tanulta a mesterfogásokat, majd mikor mesterét börtönbe csukták, pár évre visszavonulót fújt; csak ezt követően kezdte meg terjeszteni birodalmát, melyben két fia, Massimo és Maxwell, és két lánya, Maxine és Michaela segítette.
Ők az alvilág arisztokratái, az elegáns éttermek és a kaszinók tulajdonosai, akik nagy szeletet haraptak ki az okmány-, és pénzhamisításból is, a különböző fogyasztási cikkek hamisításáról már nem is beszélve.  

Az Antonov család

Az 1950-es évek végén egy új fenyegetés emelkedett ki a város szélén. Az Antonov család, egy hírhedt orosz maffiacsalád, hamisított papírokkal és identitással érkezett Amerikába. Vezetőjük, Vladislav Antonov, egy rideg és kalkuláló maffiózó volt, aki a rendszerváltás után az új lehetőségeket látta meg az Egyesült Államokban. Az Antonov család a város keleti részét kapta az osztozkodáskor, bár ezt az egyezséget elég komoly vérontás előzte meg. Vladislav Antonov, a család egykori feje, egy hűvös fejű stratéga volt, aki mindig egy lépéssel előrébb járt az ellenfeleihez képest, ezt a képességet pedig utódjának, Sergei-nek is átadta. Az Antonov-ok elsősorban drog-, fegyver-, és emberkereskedelemmel foglalkoznak, valamint prostitúcióval és éjszakai klubok üzemeltetésével, kegyetlen módszereik azonban messze földön híresek: a vandalizmus, szervkereskedelem és bérgyilkosság komoly okot ad a tőlük való félelemre. Vladislav váratlan halála után pedig fia, Sergei vette át a család irányítását, két gyermeke, Dmitrij és Yelena segédkezésével.

A d'Ambrosio család

A d'Ambrosio család a város déli részén, az olasz negyedben kapott területet magának. Angelo d'Ambrosio, a család feje, a hagyományok és a családi értékek megszállottja volt. Az olasz negyedben erős kapcsolatokat építettek ki, és a régi szabályokat követték. Ők azok, akik a szicíliai stílust és a családi kötelékeket legjobban éltették. A d'Ambrosio család az illegális csempészetben és a védelmi pénzekben, uzsorákban érintett, de mindig hűek maradtak a régi szabályokhoz. A d'Ambrosio család mindig is szigorúan ügyel arra, hogy senki ne léphessen a területükre anélkül, hogy megfizetné érte az árat.

A '60-as évek derekán a három maffia család közötti konfliktus elkerülhetetlenné vált. A Lorenzini család megpróbált terjeszkedni a város központjában, de az Antonov-ok és a d'Ambrosio-k nem hagyták magukat. A háború lassan, de biztossá vált, az utcákon vérontás és erőszak tombolt, ahogy a három család tagjai egymás ellen harcoltak. A városban lévő rendőrség és politikai hatalmak is szembe kerültek a maffiacsaládokkal. A város macskakövei ismét vértől áztak.
A háború végül mindhárom család számára veszteségekkel járt. A város gazdasága megsínylette a folyamatos erőszakot, és a média figyelme sem hagyta őket békén, így a családok vezetői rájöttek, hogy a további konfliktus nem hoz jó eredményeket. Egy titkos találkozón megegyeztek abban, hogy békét kötnek; új szabályokat hoztak létre, amelyek segítettek elkerülni a területek közötti konfliktusokat. Chicago továbbra is a bűnözés városa maradt, de onnantól kezdve a három maffiacsalád békés együttműködéssel irányította a területeiket. Az alvilág új korszaka kezdődött el, és a három család megmutatta, hogy még a legkeményebb ellenségek is képesek békét kötni, amikor az érdekeik ezt kívánják.
Egészen addig, míg a Lorenzini család legifjabb tagját le nem lőtték a nyílt utcán...